Csíkszentsimon

A történelmi Magyarországon három Szentsimon nevű település létezett. Az Ózd városhoz 1979-ben csatolt Szentsimon a 2000. évben kereste meg kapcsolatépítés céljából társait. Ennek eredményeképpen ma is élő, hivatalos testvérkapcsolat létesült Csík- és Nyárád-Szentsimon községekkel, és 2005-ben létrejött a három Szentsimon első találkozója is. 2014-ben mindkét erdélyi Szentsimon küldöttsége részt vett az Ózdhoz csatolt Szentsimon 800 éves fennállását megünneplő rendezvényeken.

Csíkszentsimon

honlapja www.csikszentsimon.ro ( magyar és román nyelvű) részletesen bemutatja ezt a vendégszerető székely települést, ha a főlapon a településeink feliratnál a Csíkszentsimon illetve a Csatószeg feliratra kattintunk. Csíkszeredától délre az Olt völgyében fekszik a község. Külön érdekessége, hogy az eredeti névadó Szent Simonról és Júdás Tádé apostolokról, mint védőszentekről elnevezett templom Csatószegen épült a középkorban. Ez igazolja, hogy a mai Csíkszentsimon Csatószegből nőtt ki. A település Hargitha megye hagyományőrző rendezvényeinek egyik motorja. 3400 lakosú, fejlődő község. Programjaikról a Duna Televízió is készített több beszámolót.

Csíkszentsimon Csíkszeredától a 12-es országúton, majd a 123A jelzésű megyei úton közelíthető meg (16 km). Csíkszentmárton felől a 123-as megyei út a vasútállomás és Felszeg területén csatlakozik a 123A jelzésű úthoz. Az Olt bal partján terül el, 640-650 m tszf. magasságban. Orbán Balázs is úgy említi, mint "sárba heverő Sz.-Simon" - jelezve vizenyős, mocsaras területeit.

Nevezetességei

Az Aladár nevű helyen 1851 őszén arany- és ezüstbányát nyitott a csíkszentdomokosi postamester, László János. Később ez megszűnt. Fémfeldolgozás nyomait lehet felfedezni.

Római katolikus templomát 1823-ban kezdték építeni az Endes Miklós alkirálybíró által adományozott telken. Szt. László király tiszteletére szentelték föl 1835-ben. A Schematismus szerint (1882. 65) az új templom a régi Szent László-kápolna helyén épült 1840-ben. Nagyobb méretű javításokat Varga János , a jelenlegi plébános végeztetett. Temetőkápolnáját 1891-ben a Kottek család építette.

Endes Miklós-kúria (229. szám - ma óvoda) A 19. században épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. Különlegességnek számit a kúria udvarán található hárs fa, amely becslések szerint 400 éves lehet.

Az Endes-családban volt jogakadémiai tanár Kolozsváron, lófő nemes, aljegyző, királyi táblabíró. Érdemes megemlíteni közülük Endes Györgyöt. Története az 1694-es tatárbetöréshez kötődik. Látva felesége, Bors Anna fogságba esését, előjött biztos menedékéből, és önként vállalta a rabságot, csakhogy élettársa mellett maradhasson. A történet a házastársi önfeláldozás és hűség szép példája.

Endes Árpád hadnagy, századparancsnok a segesvári csatában esett el. Édesanyja, Endes Miklósné, a csata lezajlása után az osztrák parancsnoktól, Lüders tábornoktól, engedélyt kért és kapott fia holttestének felkutatására. Az édesanya fáradozása sikertelen maradt, fia eltűnt.

A család neves leszármazottja Endes Miklós, aki 1934-ben megírta Csík-, Gyergyó- és Kászonszék történetét 1918-ig, egyik legdokumentáltabb mű a címben szereplő vidékekről.

Az Endes József őrnagy vezénylése alá tartozó zászlóalj Bem oldalán harcolt. A segesvári csatától úgy szabadult meg, hogy Bem az ütközet előtti napon Kőhalomra küldte a vidék szemmel tartására és Gál Sándor segítségére. A szabadságharc bukása után előbb halálra, majd 12 évi várfogságra ítélték. 1852-ben kegyelmet kapott. Halála után, 1906-ban szülőfalujában temették el.

A kúria feljavított épületében jelenleg óvoda működik, az általános iskola pedig Endes József nevét viseli. Emlékét a kúria épületének homlokzatán emléktábla őrzi a következő szöveggel: Ebben az épületben született, élt és halt meg ENDES JÓZSEF honvédőrnagy – 1811-1806 – az 1848-49-es magyar szabadságharc hőse. Az emléktáblát a dicső szabadságharc 150-ik évfordulójára emlékezők helyezték el. Csíkszentsimon, 1998. Márc. 15.

Darvas Ferenc faháza (37. szám) a 19. században épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván.

Az Igazi Csiki Sör gyára

A csíki sörkészítés ötszáz éves múltra tekint vissza (1584). A csíkszentsimoni manufaktúrában, székelyek által előállított természetesen magas alkoholtartalmú (6%) Bock típusú sör. Az 1516-os bajor tisztasági törvény (Reinheitsgebot) alapján vízből, sörárpából, komlóból és élesztőből készül. A magyar elnevezést egy helyi manufaktúra tulajdonosa, Lénárd András védette le 2013-ban. 2014-ben megkezdődött a – már nem csak köznyelvben ismert névvel fémjelezve -, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és egy csíki sörfőző mester, Simonffy Árpád által életre keltett sör gyártása a régi receptek alapján.

Mindenképpen említésre méltó a település több évtizedes múltra visszatekintő egyházi kórusa, és a több mint 80 fős Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvós-zenekar